Kapitány András – Megyik János: egy:egy
2005. október 4 – november 5.
Az Építészet Hónapja 2005 programja
Megyik János és Kapitány András ’egy-egy’ című közös kiállítása építészet és képzőművészet viszonyát vizsgálja. A képzőművészetből kiinduló két alkotó a művészeti határok, újragondolását javasolja és kiállított munkáikkal a pozitív-negatív formák játékára, a tömeg és a struktúra viszonyának alakulására, a felületalakítás és a hálózatok bonyolult rendjének kérdésére, és a művek új, építészeti kontextusból vizsgált olvasatának lehetőségére is rámutat.
Kapitány András és Megyik János kiállításának alapgondolata az épület mint szobor, a szobor mint épület kérdése.
A kiállítás fókuszába Megyik János a Debreceni Egyetem Élettudományi Épület és Könyvtár kapuzattervét állítja. A 15 méteres mű a kiállításra készült egy az egyes részletével, a róla készült fényképekkel illetve rajzokkal szerepel. A rajzok a kapuzat vázlatai, és olyan korábbi alkotások, amelyek a mű kialakításakor kiindulási pontot jelentettek.
Kapitány András munkái fekete-fehér grafikák és 3D-s komputerképek, amelyek kis méretük és visszafogottságuk ellenére expresszív látványt közvetítenek. A képeken fiktív „házak”-at, egymásba csúszó, egymásba forduló, dekonstruált tereket látunk, klasszikus és kortárs művészeti utalásokkal. A művész azt a jelenséget vizsgálja, hogy miként válhat egy építészeti konstrukció szoborrá a virtuális térben.
Egy-egy alkotó, egy-egy közelítés a képzőművészet építészetből inspirálódó, léptékváltó megoldásához. És ami a közös problémakeresésen, építészet és képzőművészet kapcsolatán túl összeköti a műveket: maga a rajz, a művészet és az alkotó gondolkodás legelemibb eszköze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése